Bátorkodom megtippelni, hogy az elmúlt évek során legalább száz nyelvtanulási módszerrel találkoztál már, amelyek mindegyike „utánozhatatlan” és „eredményes” volt.
Elárulok egy titkot: a nyelvtanulás legfontosabb összetevője – a kitartó gyakorlat mellett – a figyelem.
Persze ez bagatellnek hangozhat, de hidd el, nem az.
Ezt a cikket annak szentelem, hogy részletesen bemutassam neked, hogyan is működik a fókuszod, és hogyan állíthatod a nyelvtanulásod szolgálatába.
Számoljunk le egy tévhittel az agyad kapacitásáról
Létezik egy hiedelem, amely az elmúlt években, évtizedekben világszerte elterjedt, és bizonyára te is hallottad már.
Így hangzik: az ember az agyának csupán a 10 százalékát használja. Ismerős?
Kecsegtető elgondolás, és egyben misztikus is belegondolni, ha valóban így van, mi mindenre lehetünk még képesek. Valószínűleg éppen ezért kaptak rá oly sokan. A probléma azonban ezzel az elgondolással, hogy téves.
A tévhit forrása egyesek szerint Albert Einstein – vagyis az ő szavainak félreértelmezése.
Állítólag ugyanis a világhírű fizikus egy interjúja során kijelentette, hogy az emberek átlagosan 10 százalékát használják az agyuknak, a hallgatóság pedig ettől a pillanattól kezdve tényként kezelte a hírt. Pedig Einstein csupán arra gondolt, hogy az agyunk által nyújtott lehetőségeknek csupán 10 százalékát használjuk ki.
Egy másik magyarázat szerint a 10 százalékos tévhit William James és Boris Sidis amerikai pszichológusok kutatásából származik, amely során egy fiatal zseni felgyorsított tanításával próbálták ellenőrizni, hogy a módszerrel elérhető-e egy megnövelt, a felnőttekre jellemző IQ-szint. William James ezzel kapcsolatban azt feltételezte, hogy lehetséges, hogy szellemi és fizikai erőforrásainknak csupán kis hányadát használjuk. Ezt később Lowell Thomas amerikai író már az agyi kapacitásunk 10 százalékos felső határaként emlegette.
Akárhogy is, az elgondolás téves.
Erre pedig Barry Beyerstein agykutató tudományos bizonyítékokat is szolgáltatott. Ezek összességében arra mutattak rá, hogy az agyunk valamennyi részére szükségünk van a mindennapok során, és mindegyik agyfelület más feladat ellátásáért felelős.
Tehát megnyugodhatunk, ha nem is teljes – és nem is azonos – mértékben, de kihasználjuk az agyunk kapacitásának jelentős részét.
De mi köze ennek a nyelvtanuláshoz?
Ahhoz, hogy továbblépjünk az agyad tanulási képességeit illetően, mindenképpen le kellett számoljunk ezzel a tévhittel. Lássuk, mire képes az agyad dióhéjban:
- képes meggyógyítani önmagát,
- újrastrukturálni a területeit,
- folyamatosan fejlődni és változni,
- és pusztán elképzelt gyakorlatok segítségével is fejleszteni téged.
És ezzel helyzetbe is hoztuk a nyelvtanulást.
Az történik ugyanis, hogy a 20. századi elképzelésekkel ellentétben, az agyunkról kiderült, hogy nem egy statikus szerv, amelynek sejtjei pusztulásával folyamatosan elhal, hanem egy dinamikusan fejlődő és változó csoda, amely folyamatosan úgy szervezi a területeit, hogy a használója a legnagyobb mértékben profitálhasson belőle.
Mondok egy egyszerű példát: ha angolul tanulsz éveken keresztül, de leginkább írásban és olvasásban fejleszted magad, és nincs beszédpartnered, az agyad úgy érzékeli, hogy az angol beszéléshez szükséges területeket nem használod ki, ebből adódóan az ezért felelős agyterületek erőforrásait átcsoportosítja egy olyan feladat kezelésére, amellyel gyakrabban küzdesz a mindennapjaid során – például a vezetésre.
Gyakorlatilag ez a tudományos alátámasztása a beszédközpontű nyelvtanulás létjogosultságának.
Trenírozd a nyelvtudásod a fókuszod irányításával
Daniel Kahneman izraeli-amerikai pszichológus Gyors és lassú gondolkodás című könyvének egy fejezetében kifejti, milyen hatással van a kontextus a tanulásra. Elmélete szerint az agyad fókuszának irányításával hatékonyabban tanulsz.
Kevesebb idő alatt nagyobb mennyiségű anyagot, amelyet ráadásul nehezebben felejtesz el.
Miért? Mert azokat az információkat, amelyek betagozása érdekében nagyobb energiákat mozgattál meg, az agyad fontosabbnak ítéli meg, ezért kiemelt szerepet kapnak – mondhatni, bekerülnek az agyad VIP-részlegébe.
Az agyad fókuszának irányítását a gyakorlatban többféleképpen is kiaknázhatod. Kahneman példája szerint, ha nem a megszokott betűtípussal írt szövegből tanulsz, esetleg zajos környezetben próbálsz meg az átadott információra koncentrálni, a lassú gondolkodásért felelős második számú rendszer aktiválódik az agyadban, így – bár több energiát fogyasztva, de – hatékonyabbá válik a tanulásod.
Ha szeretnéd csúcsra járatni a most megszerzett tudást a fókuszírányításról, próbáld ki magad is. A reggeli vagy délutáni edzés folyamán hallgass angol nyelvű podcasteket, vagy alkalmanként indíts konferenciahívást angol nyelven munkatársaiddal vagy üzleti partnereiddel, esetleg barátaiddal.
A zavaró környezeti hatásoknak köszönhetően ugyanis nehezebben tudsz majd az angolra koncentrálni, ezáltal az agyad kettes számú gondolkodási rendszere aktiválódik, és tarol.
Ha pedig az alapoktól szeretnéd felépíteni az angoltudásodat, akkor irány ingyenes szintfelmérőnk, majd a számodra legmegfelelőbb beszédcentrikus nyelvtanfolyamunk:
