A nemzetközi nyelvvizsga

Ebben a pillanatban egy három részes cikksorozat utolsó fejezetét olvasod, ami a nemzetközi nyelvvizsgákról szól. Az első két részben az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga típusokat jártuk körbe. (Az egynyelvű nyelvvizsgáról itt, a kétnyelvű nyelvvizsgáról pedig ide kattintva tudhatsz meg (szinte) minden fontos infót.)

Miben más? Neked való? Mikor érdemes nemzetközi nyelvvizsgát tenni? Görgess tovább a válaszokért.

Miért nemzetközi?

„Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.” Ez a biológia órákon rendre elhangzó bölcsesség alkalmazható a nyelvvizsgákra is.

Minden nemzetközi vizsga egynyelvű, de nem minden egynyelvű nyelvvizsga nemzetközi.

Habár az egynyelvű vizsgákban garantáltan nem találkozol a magyar nyelvvel, nem mindegy, hogy ezeket hol állítják össze. Az Origó vagy a BME nyelvvizsgák feladatsorát magyar vizsgaközpontokban rakják össze, a TOEFL, a Cambridge vagy az IELTS nyelvvizsgákat Angliában és Amerikában dolgozzák ki, és az egész világon egységesen ugyanazt a vizsgát írják meg a jelentkezők.

A nemzetközileg elismert és akkreditált nyelvvizsgák nélkülözhetetlenek, ha külföldön szeretnél továbbtanulni. Az egyetemek ugyanis csak ilyen, nemzetközi szinten standardizált nyelvvizsgákkal tudják összemérni a különböző országból érkezett jelentkezők eredményeit. Pl. ha Oxfordba, vagy a Harvadra szeretnél bekerülni, akkor francia, japán, német, bolgár, marokkói, amerikai, iráni, brazil (etc.) diákokkal fogsz versenyezni, és mivel ők valószínűleg nem utaznak el Budapestre megírni a BME tesztjét, csak a nemzetközi nyelvvizsga eredményeiből tudnak kiindulni az intézmények.

A legnépszerűbb nemzetközi nyelvvizsgák (TOEFL, Cambridge, IELTS) egy keretrendszert használnak, ahol az elért pontszámok után a képességeket külön értékelik a vizsgáztatók egy 0-tól 9-ig terjedő skálán.

A 0 egyenlő az üresen beadott feladatlappal és a néma jelentkezővel, a 9-es pedig a művelt, és jól tájékozott anyanyelvi szintű beszélő szintje.

Az egyetemek (és alkalomadtán a munkahelyek) megadhatják hogy milyen értéket várnak el az adott vizsgán: ez a szint a „praktikusabb” szemléletű nyugati egyetemeken és szakokon (szállodamenedzsment, külkereskedelmi, közgazdasági terület stb.) általában 6 –  6,5, elit egyetemeken pedig 8 – 8,5 szokott lenni.

Ezzel a rendszerrel nem kell a pontszámokat és százalékokat méregetni, hanem csak a 0–9 skálát nézik a felvételiztetők.

Van egy jó és egy rossz hírem

Kezdjük a jó hírrel: ha csak egy hajszállal csúszol le az adott nemzetközi nyelvvizsga megkövetelt szintjéről, akkor (szinte) automatikusan megkapod az alatta lévő vizsgáról szóló bizonyítványt.

Pl. ha elmész Origó felsőfokú nyelvvizsgájára és egy ponton elbukod, akkor minden megy a levesbe, próbálkozhatsz újra a következő vizsgaidőszakban.

Ha azonban a Cambridge Egyetem által szervezett CAE nyelvvizsgán pár pont hiányzik a sikeres teljesítéshez, akkor ettől még megkapod az eggyel alatta lévő FCE vizsgát. (Ez kb. a mi felső és középfokunknak felel meg). Tehát ha csak egy pici hiányzik, akkor is kapsz valamit.

És most nézzük a rosszat, amiből mindjárt kettő is van.

Nemzetközi nyelvvizsgákon nincs szótárhasználat. Semmilyen körülmények között. Kemény.

A másik hír a pénztárcádnak fog rosszul esni: a nemzetközi vizsgák többet érnek a piacon, cserébe drágábbak is „belföldi verziójuknál”.

Egy CAE nyelvvizsga 46 – 51 000 Ft között mozog, attól függően hogy melyik típust választod, és mikor akarod letenni. Az IELTS még ennél drágább, jelenleg (2017 tavaszán) 59 500 forint. Összehasonlításképpen egy BME nyelvvizsga ennek pont a felébe kerül.

Mikor ajánljuk?

Ha külföldön képzeled el az életedet, vagy nyugati egyetemre szeretnél felvételizni akár BA, akár MA képzésre, akkor a nemzetközi nyelvvizsga a megoldás.

Egy-egy ilyen nyelvvizsga bár nagyobb anyagi befektetés, cserében brutálisan magas lesz a megtérülési mutatója is, ha sikerül.

Akkor is jó megoldás lehet, ha szeretnél egy biztos nyereményt: ahogy erről picit fentebb már szóltunk, ha csak pár ponttal maradsz el az elvárt szinttől, az alatta lévő vizsgapapír még meglehet.

Mikor nem ajánljuk?

Ha nincsenek nemzetközi ambícióid a nyelvvizsgával, akkor az olcsóbb, hazai nyelvvizsgák is elegendőek pl. a magyar diplomák kiadásához. Nyilván a nemzetközi vizsgák a legértékesebbek, de a jelentkezés előtt mérd fel, hogy neked megér-e 60 000 Ft-ot egy presztízsvizsga, vagy sem.

Ha szeretnél nyelvvizsgát tenni, akkor van egy jó hírem a Speak! Nyelviskolának van saját fejlesztésű, nyelvvizsga felkészítő tananyaga és tanfolyama is. 

Ha kíváncsivá tettünk, akkor töltsd ki ingyenes online angol szintfelmérőnket, csekkold a tudásszintedet, és vágj bele minél hamarabb a tankönyv- és stresszmentes nyelvvizsga felkészülésbe!

Hubai Gergely
oktatási szakértő, vendégszerző