Kép forrása: master1305 – www.freepik.com
Az angol vitathatatlanul a legnépszerűbb és legfontosabb nyelv, nem véletlenül beszéli körülbelül 1 milliárd 268 millió ember világszerte. Ezzel együtt is akadnak benne olyan érdekességek, amelyeket nagyon kevesen ismernek.
Egymilliós szókincs, 45 betűs kifejezés, 2964-féle részegség, Shakespeare hagyatéka – összeszedtünk tizenöt izgalmas információt, hogy még jobban megismerd az angol nyelvet.
1) Egymillió szavas világnyelv
Még 2009-ben kürtölték világgá, hogy elérte az egymilliót az angol nyelv szókészlete – érdekesség, hogy a magyar nyelvben körülbelül kétszer ennyi lexéma szerepel, persze ezek között sok az elavult és a rendkívül speciális szó. Az angol nyelv használatát és fejlődését nyomon követő austini kutatóintézet, a Global Language Monitor pontosan meg is határozta, melyik kifejezésé a történelmi szám, ezt a rangos pozíciót a „Web 2.0” kapta meg, amely az internetes termékek és szolgáltatások legújabb generációját jelenti. Nem kitalált szavakról, egyszer elsütött viccekről van szó: az egymillióba csak olyan kifejezések fértek be, amelyeket legalább 25 ezer alkalommal használtak a hagyományos és a közösségi médiában, valamint egyéb helyeken.
A kutatóintézet akkori kimutatása szerint minden 98 percben létrejön egy új angol szó, ez több mint négyezer darab évente – ilyen ütemben utoljára William Shakespeare korában bővült az angol nyelv szókészlete.
2) Elég 850 alapszó az egyszerű angolhoz
Nincs olyan ember, aki ismerné mind az egymillió angol kifejezést, de nincs is szükség az összesre a megfelelő kommunikációhoz. A Wikipédia online világenciklopédia összeszedte, milyen ismeretanyaghoz mekkora szókincs párosítható.
Az egyszerű angol, azaz a Basic English 850 alapszóval dolgozik, a mesterséges nyelvet Charles Kay Ogden nyelvész alkotta meg 1925-ben. Akkor azt mondta: hét év kell az angol nyelv megtanulásához, hét hónap az eszperantóhoz, de csak hét hét az egyszerű angolhoz.
Hogy valójában mennyi idő alatt lehet megtanulni angolul, például a Speak! Nyelviskola 100% beszéd, 0% könyv módszerével, arról korábban írtunk. Visszatérve a szókészletekhez: a Longman Dictionary of Contemporary English angol egynyelvű szótár 2000 szavas, a középfokú nyelvvizsgához általában 2100-2300 szóra van szükség, 3000 szóval már megérted a nyelv 85 százalékát, a 20. századi angol próza olvasásához viszont 9000 is elkél. A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű emberek legalább 16 ezer szócsaládot ismernek, egy átlagember viszont kevesebb, mint 14 ezer szót használ. Akik különleges nyelvi adottságokkal bírnak, azok szókincsében sem szerepel több 70 ezer szónál. Ez a teljes halmaz, azaz az egymillió mindössze hét százaléka.
3) Hárommilliárd ember ért legalább egy kicsit angolul
Nemrég részletesen megvizsgáltuk, hogyan lett az angol a világ legfontosabb nyelve, az ott előkerülő számadatok pedig egészen elképesztőek. A nyelvészeti kutatásokkal foglalkozó SIL International nonprofit szervezet 2019-es adatai szerint 1 milliárd 268 millió ember beszél angolul a bolygónkon, ez a legmagasabb szám az összes nyelvet figyelembe véve. Ebből 370 millióan anyanyelvként használják az angolt, 898 millióan második nyelvként, idegen nyelvként, míg becslések alapján csaknem hárommilliárdra teszik azok számát, akik legalább néhány szót értenek belőle.
A világon jelenleg 7,8 milliárd ember él, csaknem negyven százalékuk ért valamicskét angolul.
A listán az angol mögött következik a kínai nyelv, amelyet 1 milliárd 120 millió ember beszél, majd a hindi és a spanyol egyaránt 637 millióval, ezeket követi egy hatalmas szakadékkal a francia 276 millióval, illetve az arab 274 millióval.
4) Az „I” a legrövidebb, a legősibb és a leggyakoribb
A legrövidebb angol szó az egyetlen betűből álló „I”, azaz az „én”, a legrövidebb angol mondat pedig az „I am”, azaz az „én vagyok”. Az „I” egyébként középkori dokumentumok alapján holtversenyben a legősibb kifejezésnek is számít, együtt szokták emlegetni a „we”, a „two” és a „three” kialakulásával. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az „I” az angol nyelv leggyakoribb szava is egyben, láthatjuk, mekkora jelentősége van ennek az egyetlen betűnek az angol nyelvre és ezzel az egész világra. Szintén jó tudni, hogy az „I” személyes névmást minden esetben, így a mondaton belül is nagybetűvel kell írni. Ez nem egyedi megoldás: a hét napjai, a hónapok és az ünnepek, az országok és a nemzetségek nevei, a vallások és a műemlékek, valamint a könyvek, a versek és a dalok címei szintén mindig nagybetűsek.
5) Negyvenöt betűs a leghosszabb angol szó
A leghosszabb angol kifejezés az Oxford English Dictionary szerint pont a negyvenötszöröse a legrövidebbnek: nem másról, mint a „pneumonoultramicroscopicsilicovolcanoconiosis” nevű tüdőbetegségről van szó.
Annyival egészítenénk ki a megállapítást, hogy ez szakszónak minősül, azaz mesterségesen alkották meg. Ha az ehhez hasonló kifejezéseket kizárjuk, akkor a 28 betűből álló „antidisestablishmentarianism” nyer, ezt a kifejezést azokra használták, akik ellenezték az anglikán egyház felfüggesztését. Az Euronews szúrta ki, hogy a fentieken kívül van még egy angol szó, amely versenybe szállhat, sőt nyerne is a leghosszabbak között, ez egy wales-i település neve: „Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch”. Ha hiszitek, ha nem, ezt általában nem mondják végig a helyiek sem, a rövidítése Llanfair PG, olykor azonban előkerül teljes formájában. Azt például videón is meg lehet nézni, hogyan mondták ki ezt az 58 betűs kifejezést egy időjárás-jelentésben. Külön felhívnánk a figyelmet arra, hogy képesek voltak egymás után négy „l” betűt belefoglalni a leírt változatba.
6) Sokat köszönhet a nyelv Shakespeare-nek
Amikor az angol nyelv kialakulása, fejlődése a téma, megkerülhetetlen William Shakespeare személye. Az 1564 és 1616 között élt korszakos drámaíró, költő és színész a pályája során megszámlálhatatlan nyelvi újítást vezetett be, nem véletlenül lett a születésének és halálának napjaként nyilvántartott április 23. egyben 2010 óta Az angol nyelv napja is. Ezt az Egyesült Nemzetek Szervezete vezette be, a hivatalos indoklás szerint „a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség ünneplésére, valamint a hat hivatalos nyelv egyenlő használatának elősegítése okán a szervezetben”. Az öt másik hivatalos nyelv ünneplésére további napokat jelöltek ki.
A Shakespeare óta eltelt négyszáz év során persze rengeteget változott az angol nyelv, a drámaíró munkásságát sem könnyű napjainkban azonnal értelmezni. A saját korában pontosan értették, mint akar mondani, érdekes módon azonban támadták is az újításai miatt. A Gizmodo cikke szerint kritizálói úgy gondolták, Shakespeare túlságosan díszes és robusztus kifejezéseket használt. Thomas Sprat püspök szerint ezek a változtatások rontottak az angol nyelv szépségén, mert kiveszett belőle az egyszerűség és a tisztaság. John Dryden befolyásos költő, irodalomkritikus pedig azt vallotta, kifejezetten gyenge a Shakespeare által megálmodott nyelvtan.
7) Összesen 2964 különböző módon lehetünk részegek angolul
Hogy az angol italos, piás nemzet-e, az megítélés kérdése, mindenesetre nem vitathatjuk el a britektől a barna sör mellett az ale, a cider, a whisky, a gin és a rum elterjesztését, népszerűsítését. Hiába a teáról a leghíresebbek, az alkohol is hozzátartozik a történelmükhöz, ráadásul nem csupán kereskedni szeretnek vele, értelemszerűen meg is kóstolják, amit készítenek.
A részeg szóra mindenkinek a „drunk” fordítás ugrik be, ám Paul Dickson szótárszerkesztő nem állt meg itt, elkezdte összegyűjteni a kifejezés szinonimáit. Nem tévedés: összesen 2964 ilyet talált, a teljesség igénye nélkül ide tartozik a „bashed”, a „buzzed”, a „crocked”, a „flushed”, a „stoned” és a „tipsy” is. Szóval nemcsak az italpiacon az egyik legszínesebb és legváltozatosabb kínálat az angoloké, hanem az alkoholos befolyásoltságra is bőven akad megfelelő kifejezésük.
8) Az internet több mint fele angolul van
A világháló térhódításával végtelen és ingyenes tudásanyag áll az emberek rendelkezésére, egy kereséssel, illetve néhány kattintással bárminek utána lehet nézni a neten. Ehhez azonban olyan nyelvű forrást kell találni, amelyet ért is a felhasználó, ha nem akar a Google Translate-től segítséget kérni.
A leggyakrabban használt nyelv az interneten egyértelműen az angol, olyannyira, hogy egy kutatás szerint a világhálón található összes tartalom 51,6 százaléka ezen a nyelven íródott. Egyszerűbben fogalmazhatunk úgy, hogy az internet több mint fele angolul van. Ha valaki nem ért ezen a nyelven, lemarad a világ összes online elérhető információjának feléről. Ijesztően hangzik…
Ez a döbbenetes szám egyébként az angol nyelv nemzetközi jelentőségét mutatja, illetve ahhoz is köze van, hogy az üzleti életben egyértelműen ez a közös kommunikációhoz használt eszköz. Ami a további nyelveket illeti, az angol mögött mindössze 6,6 százalékkal következik az orosz, majd 5,6 százalékkal a japán és a német tartalom. Ötödik helyen a spanyol áll 5,1 százalékkal, hatodik a francia 4,1-gyel, hetedik a portugál 2,6-tal, holtversenyben nyolcadik az olasz és a kínai 2-vel, és meglepetésre a lengyel nyelvű tartalmak is befutottak a top tízbe 1 százalékos aránnyal.
9) Régen még tegeződtek és magázódtak is
Az angol nyelv megtanulását lényegesen leegyszerűsíti, hogy nem tesznek különbséget a tegezés és a magázás között, nem különböztetik meg úgy ezeket az udvariassági formákat, mint például a magyar vagy a német nyelvben. De nem volt ez mindig így!
A korai modern angolban, az 1600-as évek előtt még volt külön tegező és magázó forma is, ám később ez a kettősség eltűnt, kikopott.
Ez a folyamat úgy zajlott le, hogy az egyes szám második személyű „thou” személyes névmás szerepét átvette a többes szám második személyű névmás tárgyesete, a „you”. Ez azt jelenti, hogy nem a magázás szűnt meg, hanem a tegezés, a „thou” pedig megmaradt egy régies, irodalmi stílusértékű kifejezésnek.
10) Szellemszó is létezik az angolban
Van egy szó az angol nyelvben, amely konkrétan nem jelent semmit: ez a „dord”. Létező szó, szerepelt az 1932 és 1940 közötti angol szótárban, csak éppen egy hiba következtében. Eredetileg a fizikában és a kémiában használt sűrűségre akartak utalni a harmincas évek elején egy kifejezéssel, ez lett volna a ma is használt „density”, amely elé megjegyzésként odaírták, hogy nagy- és kisbetűvel is rövidíthető, azaz „D or d”. Ezt olvasták össze a szótárkészítők, de a kifejezést a fizikában és a kémiában kevésbé jártas korrektorok sem kérdőjelezték meg, inkább megalkották a „dord” szót. A szótárhibát 1939-ben vették észre, felhívták rá a kiadó figyelmét, de még 1947-ben is szerepelt néhány helyen. A „dord” napjainkban is jelen van, ezt jelzi, hogy a Wikipédián külön bejegyzésben foglalkoznak a szellemszóval.
11) Megalkotható angolul a szinte tökéletes pangramma
A pangramma egy olyan nyelvi próbatétel, amelynek célja, hogy az adott nyelv ábécéjében megtalálható összes betűt egyszer felhasználva értelmes mondatot alkossunk. Mivel ez kifejezetten nehéz, a legtöbb esetben csak a hibátlant megközelítő, néhány betűt többször is használó megoldásokat találunk. Ez van az angolban is, ahol azonban megalkotható a szinte tökéletes pangramma. Ilyen mondat a „The quick brown fox jumps over the lazy dog.”, azaz „A fürge barna róka átugrik a lusta kutyán.”.
Valamint a „Jackdaws love my big sphinx of quartz.”, amelynek jelentése „A csókák szeretik a nagy kvarcszfinxemet.” Érdekesség, hogy a magyarban is létezik panagramma, ha nem is tökéletes: „Egy hűtlen vejét fülöncsípő, dühös mexikói úr Wesselényinél mázol Quitóban.”
12) A legdrágább az angol japánra és koreaira fordítása
A Slator.com oldalon meghatározták az Egyesült Államokban legdrágább nyelvi kombinációt, amely azt jelenti, hogy felmérték, melyik nyelvről melyik másik nyelvre legdrágább a fordítás díja. Ahogyan nő a kereslet egy ilyen munkára, úgy emelkedhetnek meg az árak, ráadásul a minőségi szolgáltatásért mindig magasabb díjat kell fizetni ebben a szakmában is.
A legdrágább nyelvi kombinációnak része az angol: egy angol szöveg japán vagy koreai nyelvre való lefordítása ugyanis a legköltségesebb szakmunka. A kimutatás szerint egyetlen szót 0,57 dollárért, azaz nagyjából 171 forintért fordítanak le, egy 500 szavas angol esszé japánra való átírása pedig 285 dollárba, azaz 85 ezer 500 forintba kerülne.
Szerencsés, aki rendelkezik ezzel a szaktudással, mert az angol és a japán nyelv szókapcsolata a hetedik leggyakoribb a világon, azaz bőven van igény a fordítókra. A leggyakoribb nyelvpárok között egyébként az angol–spanyol vezet az angol–kínai és az angol–francia előtt.
13) Magyar szavakat is használnak
A magyar nyelvben rengeteg angolból átvett kifejezést használunk, ezekből pedig egyre több lesz, ez egy világnyelv esetében elkerülhetetlen, nincs ez másként a többi országban sem. Azonban fordítva is igaz a folyamat, azaz léteznek olyan szavak, amelyeket az angolok a magyar nyelvből emeltek át. Ezek kapcsolódhatnak a kultúrához, mint például a czardas, ami a csárdásunkat jelöli, jöhetnek a gasztronómiából, mint a paprika, a halászlé vagy a goulash, ami a gulyás megfelelője, illetve az állatvilágból is, hiszen a kutyákra használt komondor, kuvasz, puli és vizsla fajtanév angolul teljesen ugyanazt jelenti, mint magyarul.
14) Megírtak egy teljes könyvet a leggyakoribb betű nélkül
Az angol nyelvben az „e” betűt használják legtöbbször, átlagban minden nyolcadik betű, amelyet ezen a nyelven írnak le, ez lesz. Micsoda szerencse, gondolhatná az eszperente szerelmese, lehet angolul is ezzel a betűvel hosszú mondatfolyamokat alkotni. Persze, lehet, de ennél sokkal komplikáltabb dolgot vitt véghez Ernest Vincent Wright, aki úgy írta meg a Gadsby című, 260 oldalas novelláját 1939-ben, hogy egyetlen alkalommal sem szerepelt benne az „e” betű. Csak hogy érezzük ennek a súlyát: a mű több mint 50 ezer szóból áll, de mindegyik esetében kínosan ügyelt az „e” kigyomlálására.
15) Nekünk, magyaroknak még van hová fejlődnünk
Köztudomású, mekkora jelentősége van az angol nyelvnek világszerte, Magyarország mégis gyengén teljesít a beszélt idegen nyelvek európai összehasonlításában. A speciálisan az angolra kihegyezett kutatást nem találtunk, ám a The Knowledge Academy 2019-es elemzésében az összes idegen nyelvet vizsgálva megállapította, hazánk 57,6 százalékkal a harmadik legrosszabb az Európai Unióban.
Érdekesség, hogy a briteknél a legkiábrándítóbb a helyzet, 65,4 százalékuk az angolon kívül semmilyen nyelven nem beszél, igaz, világnyelvként ezzel is elboldogulnak. A magyar mérlegnél a román rosszabb még, akik 64,2 százalékkal állnak a második helyen. A legjobban a svédek teljesítettek, az északi országban a lakosság 96,6 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, jellemzően az angolt. A kutatás eredménye azt jelenti, hogy a magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet. Hogy ez milyen hátránnyal jár a karrierépítésben és az utazások során, arról már többször is beszámoltunk. Ha szeretnél javítani a statisztikán, és belevágnál az angol nyelv tanulásába, a Speak! Nyelviskolánál ingyenes angol szintfelmérő lesz a segítségedre.
Most már sok érdekességet tudsz a nyelvről, de úgy sejtem még mindig nem megy jól az angol beszéd. Ezért azt javaslom, hogy próbáld ki milyen a nyelvtanulás különleges beszédközpontú módszerünkkel:
Gyúrós István
ATP Szövegírás, alapító