Kép forrása: katemangostar – www.freepik.com
Az angol nyelv elsajátításának sebessége függ az egyéni képességektől, az eltökéltségtől, a választott módszertől és a rászánt időtől is. Na de mégis mivel számoljunk?
Egy intenzív tanfolyam már néhány hét után érezhető eredménnyel járhat, ám ez csak az út eleje. Ha valaki a nulláról indul, legalább 600 órára lesz szüksége a magabiztos tudás megszerzéséhez a Speak! Nyelviskola szakmai vezetője, Dunay Péter szerint. Újrakezdőként ennek a fele is elég lehet.
Idegen nyelveket beszélni szinte mindenki szeretne. Egy külföldi nyaralás élménydúsabbá válik, ha a helyi kultúrát annak nyelvén ismeri meg az ember, de legtöbbször egy eredeti hangsávval nézett film is nagyobb élményt nyújt, mint a szinkronos változat. A szándék tehát ott van az emberek többségében, csak éppen sokan szeretnének kényelmesen, nehézségek nélkül és azonnal eredményt elérni. Ez viszont nem ilyen egyszerű.
Arra, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni angolul, nem létezik egyértelmű válasz. Ez függ az ember szorgalmától, akaratától, motivációjától. Ennek ellenére léteznek egyértelműen eredményes és hibás módszerek – előbbiek felgyorsítják a tanulási folyamatot, utóbbiakkal viszont soha nem ér célba a diák, legyen bármennyire elhivatott.
Az angoltanulás leggyorsabb módját, illetve a tanulási folyamat gyorsítását elősegítő technikákat igyekeztünk megtalálni. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, nézzük, kik azok, akiknek szinte egy csettintésre megy egy idegen nyelv memorizálása.
A világ leggyorsabb nyelvtanulói
A rekorderek között nehéz dönteni, mert szubjektíven is meg lehet ítélni a nyelvtudást. Előfordul, hogy valaki azt állítja, beszél egy nyelvet, megérteti magát például egy étteremben, de nincs nyelvvizsgája. Akkor ő valóban ismeri ezt az idegen nyelvet? Ennek az ellenkezője is igaz lehet. Ha valaki megszerezte a papírt, ám annak már húsz éve, és elfelejtette minden tudását, azt hogyan kell számolni?
A fentiektől elvonatkoztatva, ami a nemzetközi porondot illeti, a világ legtöbb nyelvet beszélő emberének Giuseppe Mezzofanti olasz bíborost és nyelvészt tartja több kutatás, aki egyes források szerint minimum 40, maximum 72 nyelven beszélt folyékonyan. Ezt persze nem tudhatjuk biztosan, hiszen Mezzofanti 1774 és 1849 között élt, így nehéz igazolni páratlan ismeretanyagát. A Wikipédia óvatosabb számokra hivatkozik, az ott idézett forrás szerint a bíboros harminc nyelvet beszélt „ritka kiválósággal”, további kilencet pedig folyékonyan, emellett tucatnyi más nyelven rendelkezett alapismeretekkel.
Hihetetlennek tűnik, de azért említsük meg Sir John Bowring angol nyelvészt, közgazdászt, politikust, akiről azt tartották, kétszáz nyelvet ismert, ebből százon pedig beszélni is tudott.
A jelenleg élő legismertebb poliglott, azaz olyan személy, aki több nyelven kommunikál, akár passzív, akár aktív nyelvtudással, a libériai Ziad Fazah. A férfi azt állítja, hogy 59 nyelvet ismer behatóan, a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült azzal, hogy képes beszélni és írni ezeken. Az más kérdés, hogy amikor letesztelték élőben, egy spanyol tévéműsorban, nem volt meggyőző a teljesítménye.
Az angoltanulás mértékegysége a befektetett óraszám
A címben feltett kérdésre a választ csakis a tanulással eltöltött órák számában lehet meghatározni. Természetesen így sem egyszerű, minden embernél változhat ez az érték, de az egészen biztos, hogy nem hónapokban, években kell gondolkozni a tervezési fázisban. Ez ugyanis nem mutatja meg a tanulás intenzitását.
Hogy miért? Mert például az általános iskolában évekig tanulnak idegen nyelvet, mégis akad, akire alig ragad valami. Elképzelhető, hogy három éve tanulsz angolul, mégsem haladsz előre, mert csak kéthetente egyszer egy órát foglalkozol a nyelvvel. Egy angol tanfolyam hiába rövidebb ennél, intenzívebb, ráadásul egymásra épülnek benne a tanultak, így elképzelhető, hogy néhány hét alatt többet haladsz, mint korábban néhány év alatt.
Ebben a folyamatban hatalmas szerepe van a motivációnak, ez talán a legfontosabb, amikor valaki elkezd angolul tanulni. Ha ugyanis valóban meg akarod ismerni a nyelvet, annak minden szépségét, egészen biztosan sikerrel jársz, csak éppen az út lehet egyénenként változatos. Jönnek nehézségek, amelyek lassítják a haladást, és érkeznek kudarcélmények is, amelyek megtörhetik a lendületet, láttunk már erre példát. Ám szerencsére olyan is előfordul, hogy valaki épp egy kudarcból építkezik, és vág neki teljes erővel a fejlődésnek. A Speak! Nyelviskola 100% beszéd, 0% könyv módszere garantálja az eredményeket azoknak, akik kitartóak, és elvégzik a kijelölt feladatokat.
A nyelvérzék kérdése
Sok tanulási folyamat futott zátonyra azért, mert az első kudarcélmény után arra hivatkozott a diák, hogy nincs nyelvérzéke, ez neki nem megy. Persze vannak, akikre szinte ragad egy idegen nyelv, ám az az érv, hogy „nincs nyelvérzékem”, nem lehet valós ok a tanulás befejezésére. Mert ha lassabban is, de kitartással mindenki célba érhet.
Alapítóink, Dunay Péter és Hrncsár József Nem mersz megszólalni angolul? című könyve is erről szól. Ebben úgy fogalmaznak: „nyelvérzék nem létezik, emlegetése erőfeszítés a sikertelenség palástolására”. Hozzáteszik, hogy a nyelvérzék csak egy közhely, ami elfedi a tanítási módszer hibáit, ezzel kivéve a felelősséget a tanár és a tanuló kezéből. A tanuló nem azért halad lassan, mert nincs nyelvérzéke, hanem azért, mert a tanulás során néhány dolgot nem értett meg.
Persze az igaz, hogy vannak tehetségesebb emberek az élet minden területén, és a tehetség megkönnyíti a folyamatot, ám nélküle is el lehet érni a célt. Ehhez a szerzők a sport világából hoztak példát: ott a siker képlete a céltudatosság, az edzésszám és az edzésminőség szorzata, ezt a nyelvtanulásban az eltökéltség, a tanulási mennyiség és a megfelelően megválasztott módszer határozza meg. Sok példát lehetne hozni olyan sportolókra, akiket eltanácsoltak a karrierjük elején, mégis klasszissá váltak. Ugyanez igaz a nyelvtanulás világára is.
Erről ír Bacsa Éva Az egyéni különbségek szerepe a hallás utáni szövegértés fejlődésében a korai nyelvtanulás időszakában című PhD-értekezésében. Úgy fogalmaz, a nyelvérzék csupán azt jelezheti előre, hogy optimális körülmények között a nyelvtanuló milyen sebességgel haladhat. Idézi Ottó István és Nikolov Marianne a Magyar felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatóinak nyelvérzéke című értekezését, amelyben egyértelműen fogalmaznak:
„Nem oszthatjuk az embereket két csoportra aszerint, hogy képesek-e elsajátítani idegen nyelveket vagy sem. A nyelvérzék ismeretében mindössze annyit tudunk bizonyossággal előrejelezni, hogy a tanuló képes lesz-e a rendelkezésre álló idő alatt sikerrel teljesíteni egy adott kurzus követelményeit. A nyelvérzék tehát nem egyfajta abszolút mértékegység, hanem sokkal inkább a tanulás ütemének mérőszáma”.
Már néhány hét tanulás eredménye érezhető lehet
A Speak! Nyelviskolánál mi a 100% beszéd, 0% könyv módszerben hiszünk. Ezt a szakmai vezető Dunay Péter dolgozta ki, aki huszonöt éve foglalkozik nyelvtanítással, és több tízezer angolóra tapasztalatával alkotta meg újszerű rendszerét. Mivel úgy látta, tízből nyolc ember azért nem tud megszólalni angolul, mert soha nem beszélt eleget, erre fókuszált a tananyag összeállításakor. Kíváncsiak voltunk arra, hogy szerinte a nyelviskola módszerével mennyi idő alatt lehet megtanulni angolul.
„Általánosságban tudok erre felelni, mivel nagyban függ a válasz attól is, hogy ki milyen szinten van a kezdéskor, mennyire használja a nyelvet, vagy éppen mennyire nem. Azt bátran ki tudom jelenteni, hogy átlagban 240-300 óra beszédgyakorlás kell ahhoz, hogy megközelítsük azt az állapotot, amire már azt lehet mondani: tudok angolul” – foglalta össze eddigi tapasztalatait Dunay Péter. A nyelviskola módszerével már közel ötezren értek célba, ki gyorsan, ki lassabban. De a lényeg, hogy megtanultak angolul.
Azonnali tökéletes eredményre persze senki ne számítson, néhány hét intenzív tanulással azonban már érezhető a fejlődés.
„Azt tartjuk szem előtt, hogy mindenki önmagához képest legyen hétről hétre ügyesebb, bátrabb és hajlandóbb arra, hogy szóban kommunikáljon angolul. Ebben rekordot nem mértünk, viszont tudok olyan esetekről, hogy pár hét gyakorlás után már volt, aki el mert menni egy állásinterjúra, és sikerrel is vette az akadályt. Van olyan, aki az elején nem boldogul. Nekik több idő kell. Pont úgy, mint az életben. Nem mindenki a szavak embere magyarul sem” – mondta.
Ha nulláról indulsz, 600 órával tervezz
Mivel a nyelvtanulás sebességét vizsgáljuk, rákérdeztünk Péternél, hogy mennyivel hamarabb lesz a kommunikációban használható nyelvtudása valakinek a beszédalapú tanulással.
„Sokkal. Vannak felmérések azzal kapcsolatban, hogy például a magyar gyerekek átlagban hány angolórán vesznek részt, ahogyan azt is tudjuk, hogy a nyugati országokban hogyan alakul ez az adat. Mivel tőlünk nyugatra beszédalapú és projektalapú az oktatás, feleannyi idő is elég ahhoz, hogy mindenkinek a saját szintjén alkalmazható nyelvtudása legyen. Ez mutatja, hogy egy nyelv megtanulásához nem kellenek különleges képességek. Elmélet helyett gyakoroltatásra van szükség” – érzékeltette a hatalmas különbséget, amelyet a nyelvtanulás módja jelentősen befolyásolhat.
És mi van akkor, ha valaki felnőttkorban, előképzettség nélkül, például egy online angol tanfolyam segítségével szeretne megtanulni angolul?
„Ha valaki nulláról indul, semmiképpen ne tervezzen 600 óra beszédgyakorlás alatt, ha nem akar csalódni. Az újrakezdők 300-400 órában gondolkodhatnak” – válaszolta Dunay.
Ez a szám nagyjából megegyezik a Közös Európai Referenciakeret álláspontjával, akik szerint egy európai nyelv, például az angol megtanulása 600-800 órát vesz igénybe. Ilyenkor még nem anyanyelvi szintre kell gondolni, de már felsőfokú tudásra. Ez napi egy óra tanulással számolva két év alatt jöhet össze, ám szakmailag eredményes és intenzív online angol tanfolyamok segítségével sokkal hamarabb is megvalósulhat.
Hogyan lehet gyorsítani a tanuláson?
A Speak! Nyelviskola beszédközpontú oktatása természetesen önállóan is képes teljes sikert elérni az angol nyelv megtanításában, ám hamarabb vezet eredményre, ha szorgalmas az ember, és kiegészíti a nálunk megszerzett ismereteket.
„Az írásos gyakorlás is fontos. Egyértelműen látjuk a haladásbeli különbséget azon tanulóink között, akik rádolgoznak még otthon, és azok között, akik csak a tanfolyamon foglalkoznak az angol nyelvvel. Az elején nem feltűnő, de már pár hét alatt elkezd nyílni az olló. A tanfolyami órák mellett nálunk elvárás, hogy amiket itt szóban gyakorlunk, azt otthon is gyakorolja mindenki, immár írásban. Ha valaki önszorgalomból hozzátesz a nyelviskolában tanultakhoz, technikailag, mondatalkotásban és szókincsben is lehagyja a többieket. Bár a módszerünk igazoltan eredményes, ezzel együtt sem javaslom senkinek, hogy csak a kötelező minimumra törekedjen. Az élet más területén már biztos mindenki látott ilyen szemléletű munkatársat, és egyértelmű, hogy nem jó az ilyennel együtt dolgozni.”
Ha tehát az ember szeretné felgyorsítani a nyelvtanulási folyamatot, azért elsősorban a saját hozzáállásával teheti a legtöbbet. Vannak olyan módszerek, amelyek ráadásul nem fárasztóak, nem is unalmasak, sőt tanulásnak sem kell feltétlenül nevezni ezeket, mégis eredményesek.
„A filmnézés az egyik legjobb megoldás. Mindenképpen felirattal. Még azt tudom javasolni, hogy ugyanazt a filmet vagy epizódot egy sorozatból többször nézzék meg, mint a gyerekek. Nekem három lányom van. Szerinted hányszor láttam a Jégvarázst? Ha ne is ötszázszor nézzen meg valaki egy filmet, de négyszer-ötször mindenképp, minden alkalommal egyre többet ért majd az angol szövegből. Lépésről lépésre halad. Nagyon jó ötlet, hogy az ember olvasson angol cikkeket, nézegessen angol mémeket a viccoldalakon. Ezek mind segítenek a cél elérésében” – értékelt Dunay Péter.
Hogyan tartható karban a megszerzett tudás?
A tanulást természetesen azzal is fel lehet gyorsítani, hogy az ember nem felejti el azt, amit egyszer már tudott. Azaz karban tartja a megszerzett tudását. Erről írtunk korábban bővebben, hiszen a mondás tényleg igaz: ismétlés a tudás anyja.
Ha nincs fotografikus memóriád, nem elég egyszer az eszedbe vésni az új információkat, rendszeresen fel kell azokat eleveníteni, hogy megragadjanak a hosszú távú memóriádban. Ismétlés nélkül gyakorlatilag nem is létezik a hatékony tanulás fogalma. És hogy mivel lehet tenni azért, hogy a megszerzett ismeretanyag ne essen ki a fejedből?
„Erre van egy egyszavas válaszom: rendszerességgel. Bármi, amiből kivesszük a rendszerességet, hanyatlani kezd. Nem elég egy nagytakarítás. Utána a következő héten is kell porszívózni. Ráadásul gyorsan nem lehet megszerezni semmit. Kemény munkával tudsz csupán begyűjteni olyan tudást, amit saját magad és a környezeted örömére rutinosan tudsz majd alkalmazni. Nem arra kell törekedni, hogy valamit gyorsan szerezz meg, hanem arra, hogy megszerezd. Utána nehezebben felejted majd el” – tette hozzá a Speak! Nyelviskola társalapítója, egyben szakmai vezetője.
A második idegen nyelv gyorsabban megy
Az angol nyelv elsajátítását gyorsíthatja, ha nem első idegen nyelvként próbál megismerkedni az alapokkal az ember. Ezt a gyakorlatban bizonyította a fent említett Giuseppe Mezzofanti példája, de egy érdekes kutatás is alátámasztja.
2013-ban közzétett tanulmányában Simon Rumpel neurológus és Brice Bathellier biofizikus abból indult ki, hogy az agyi idegsejtek közötti összeköttetések kiépülése összefügg az emlékek és az elsajátítandó tartalmak megjegyzésének képességével. Az osztrák kutatók egérkísérletek alapján megállapították, a tanulás sebessége az idegi kapcsolatok erősségén múlik, ez pedig alakítható. Mindez többek között azt bizonyítja állításuk szerint, hogy ha valaki megtanult egy idegen nyelvet, a másodikat már gyorsabban sajátítja el. A tanulás folyamata ugyanis felkészíti az agyat, hogy a hasonló kihívásokat edzettebben várja.
Ha elég fontos, lesz idő a tanulásra
Az, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni angolul, természetesen függ attól, hogy mennyi időt szánunk rá a feladatra. Mert biztos, hogy aki munka és család mellett próbálkozik meg ezzel, annak komoly áldozatokat kell hoznia. Leszűkülnek a szabadidős lehetőségei, kevesebb ideje jut a hobbijára, éjszakai műszakba fordulhat át a tanulás.
Ez ijesztően hangzik, ám látni kell a célt: az angolnyelv-tudás megszerzésével hatalmas előnyt szerez az ember a munkaerőpiacon, így jobb állások között válogathat majd, ez pedig szinte minden esetben magasabb fizetéssel, jobb egzisztenciával jár. Azaz ha az ember talál időt az angoltanulásra, terhet vesz magára, ám ez a teher később segít abban, hogy jusson elegendő anyagi lehetősége a már említett családra és a hobbira.
A cikk első felében taglalt szakmai rész egyértelművé teszi, hogy gyors eredményről, csodamódszerről nem lehet beszélni egy angol nyelvtanfolyam esetében. Az csak akkor lesz hatékony, ha időt fektet bele az ember.
Hogy nincs elég időd? Erről írja Timothy Ferriss amerikai vállalkozó és befektető a 4 órás munkahét című könyvében, hogy az időhiány valójában a fontossági sorrend hiánya.
Ezt a Speak! Nyelviskola saját tapasztalatai alapján is megerősíthetjük. Az angol szintfelmérő kitöltői között az időhiányra hivatkozók kifogásai alapján egyértelmű: vagy nem gondolják elég komolyan a nyelvtanulást, vagy félnek a tanulástól, a csalódástól, és védekezésképp hivatkoznak a sűrű beosztásra. Az örök igazság a nyelvtanulás esetében is fennáll: arra jut ideje az embernek, amire csinál. Ha pedig idő van, az angoltanulás sebessége is látványosan felgyorsul majd.
Ha eldöntötted, hogy Te tényleg megtanulnál angolul és időt is hajlandó vagy rászánni, akkor azt javaslom próbáld ki a 100% beszéd, 0% könyv módszert:
Gyúrós István
ATP Szövegírás, alapító