Nincs mese: az angol nyelv bizonyos fokú ismerete mindenki számára elengedhetetlen. De hogyan jutottunk el idáig?
Egészen biztos, hogy az is találkozik az angol nyelvvel mindennapok során, akinek a munkájához, életéhez nincs feltétlenül szüksége nyelvtudásra. Az angol vitathatatlanul a világ legfontosabb nyelvévé vált, már a 20. századtól kezdve lingua francaként, azaz közvetítőnyelvként azonosítják. Megvizsgáltuk, hogyan jutott el ebbe a pozícióba, ahogyan azt is, mekkora szerepe van jelenleg hazánkban és a világban.
Ahhoz, hogy a jelentőségét tekintve elhelyezzük az angol nyelvet, lépjünk egy kicsit hátrébb, nézzük meg az összképet. Jelenleg körülbelül hatezer nyelvet beszélnek a Földön, míg a dialektusok száma a húszezret is elérheti. Természetesen ezek jelentős része csupán a kisebbségek életében van jelen. Az összes nyelv fele olyan, amelyet kevesebb, mint háromezer ember ismer és használ.
A világ azonban nem a szétszóródottság felé halad, a globalizáció ezzel szemben dolgozik. Ennek köszönhető, hogy rohamosan csökken a beszélt nyelvek száma, amelyek fele a szakértők jóslata szerint ötven, de maximum százötven éven belül kihal. Még ennél is több, akár nyolcvan százalék lehet veszélyeztetett, ami azt jelenti, hogy egész egyszerűen nem lesznek olyan gyermekek, akik megtanulják majd ezeket.
Angolul beszélnek a legtöbben a világon
A fenti helyzetből lehet következtetni a világnyelvek előretörésére, erősödésére. Ilyen az angol is, amelyet minden túlzás nélkül nevezhetünk a Föld legfontosabb nyelvének. A nyelvészeti kutatásokkal foglalkozó SIL International 2019-es adatai szerint jelenleg 1 milliárd 268 millió ember beszél angolul a bolygónkon, amely a legmagasabb szám az összes nyelvet figyelembe véve.
Ebből 370 millióan anyanyelvként használják, 898 millióan pedig második nyelvként, idegen nyelvként, míg becslések alapján csaknem hárommilliárdra teszik azok számát, akik legalább néhány szót értenek belőle. A listán az angol mögött következik a kínai (1 milliárd 120 millió), a hindi (637 millió), a spanyol (637 millió), majd egy hatalmas szakadékkal a francia (276 millió), illetve az arab (274 millió).
Ahhoz, hogy a globális jelenlétét megértsük, meg kell ismerni az angol nyelv eredetét. Nem nehéz kitalálni, hogy Nagy-Britanniában alakult ki, ez az őshazája, és jelenleg is itt beszélik a legjobban a nyelvet, amelynek persze számtalan változata előfordul a világban. Az angol az indoeurópai nyelvcsalád része, amely a germán nyelvek közé tartozik, ám az újlatin is hatott a fejlődésére. A kialakulása három szakaszra osztható. Az úgynevezett óangolt időszámításunk szerint 450 és 1100 között használták, a középangol 1100 és 1500 közé tehető, ezt követően alakult ki előbb a korai modern, majd a modern angol nyelv, amely a napjainkban is beszélt változat.
Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy eltűnt belőle a magázódó forma, amely korábban még használatban volt. Ennek alighanem sok angolul tanuló diák örül, hiszen sokkal egyszerűbbé vált így a nyelvtan. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ötszáz éve ugyanúgy beszéltek angolul, mint ma – a nyelv folyamatosan változott, fejlődött, modernizálódott, nincs ez másképp napjainkban sem.
Mindenkinek előny, kivéve Angliát és az USA-t
Világnyelvként, közvetítőnyelvként sokáig a latin és a francia működött, ezek helyét vette át az angol. Ez a brit birodalom kereskedelmi fellendüléséhez, a gyarmatosításokhoz, valamint az Amerikai Egyesült Államok egyre jelentősebb gazdasági szerepéhez köthető. Ezeknek köszönhető, hogy a 20. századtól kezdve már egyértelműen az angol lett a legfontosabb nyelv. A folyamatra ráerősített a globalizáció, valamint az internet elterjedése, az angol pedig egyre dominánsabbá vált minden tekintetben.
Érdekesség, hogy az említett globalizáció éppen azt eredményezte, hogy az angol nyelv szerepe már inkább hátrányos, mint előnyös a britek és az amerikaiak számára. Hogyan? Ezt a Financial Times elemzése magyarázza meg. Leegyszerűsítve azt állítják, hogy mivel manapság már mindenki ért angolul, könnyebb beavatkozni az ezt a hivatalos nyelvet használó országok életébe, igaz ez a kiberbűnözésen keresztül a politikára és a gazdaságra is. Ennek hasznát Kína és Oroszország látja leginkább. Az itt élő emberek motiváltak, az értelmiségi rétegek jelentős része kétnyelvű, míg az Egyesült Királyságban és az USA-ban nincsenek ambícióik második nyelv megszerzése iránt.
Ez persze nekünk, magyaroknak cseppet sem gond. Annyit jelent csupán, hogy a második nyelv megszerzésével, az angol elsajátításával olyan hatalmas piacokat érhetünk el, ahol százmilliókkal tudunk majd kommunikálni. Ez értékes előnyt jelent az élet minden területén, a karrierépítéstől kezdve egy külföldi nyaralásig bárhol.
Ehhez persze beszédközpontú angoltudás kell, azaz olyan, amelyet képes használni az ember a különböző helyzetekben. A Speak! Nyelviskolánál erre épülő technikát dolgoztunk ki: a 100% beszéd, 0% könyv módszerben hiszünk. Az ilyen angol tanfolyam eredményét jelzi, hogy a világon jelenleg angolul beszélő emberek sokaságából közel ötezren nálunk sajátították el a nyelvet.
Amiért megkerülhetetlen az angol nyelv
Az angol nyelv nélkülözhetetlen, megkerülhetetlen szerepéről egy korábbi blogunkban már beszámoltunk. Egyszerű, hasznos, rugalmas, ráadásul anyagi szempontból is megéri magas szinten beszélni. Hét okot soroltunk fel, hogy ezt alátámasszunk. Az első: az angol a leggyakrabban használt nyelv a világon. Ide tartozik, hogy például ez a „levegő” és a „víz” hivatalos nyelve, hiszen a nemzetközi légitársaságok 90 százaléka kommunikál angolul, és ugyanez az adat érvényes a nemzetközi tengeri és folyami közlekedésre is. Az internetes tartalmak óvatos becslések szerint 70, bátrabbak szerint 80 százaléka szintén angol nyelven íródott.
A második ok: ez az üzleti világ nyelve, ami szinte minden iparágban megkerülhetetlenné teszi az angolnyelv-tudást. A multinacionális vállalatoknál esélye sincs az embernek egy fontos pozícióra enélkül. A harmadik érv, hogy a legtöbb film és sorozat angol nyelvű, ezekhez néha egyáltalán nem készül magyar szinkron, sem pedig felirat, így az angol nélkül kimarad az ember a minőségi tartalmak jelentős részéből.
Azzal is érvelhetünk, hogy az angol nem a világ legnehezebben megtanulható nyelve. A negyedik érv éppen azt taglalta, hogy egy körülbelül 3000 szavas alapszókincs és néhány igeidő ismerete elegendő a megszólaláshoz. Ehhez kapcsolható az ötödik pont, amely szerint ahhoz, hogy megértsük a 21. századot, meg kell tanulni angolul. Elég csak a közösségi médiára, annak térhódítására gondolni. A hatodik gondolat arra vonatkozik, hogy ebben a nyelvben az egyszerűség nagy rugalmassággal párosul, így alkalmas a színes, érzékletes kommunikációra, a hetedik pedig a folyamatos megújulás, ami lehetővé teszi, hogy továbbra is a világ első számú nyelve maradjon az angol. Ezek az érvek továbbra is helytállóak, és érzékletesen jellemzik az angol nyelv világban betöltött szerepét.
59 országban hivatalos nyelv
Hogy miért fontos angolul beszélnie annak, aki szeretne nemzetközi kapcsolatokat érintő, kiemelt pozíciót elérni karrierje során, arra jó magyarázat, hogy az Európai Unió egyik hivatalos nyelve és munkanyelve, ahogyan a legelterjedtebb számítógépes nyelv is ez.
A BircaHang blogja megvizsgálta, hogy az általa megfigyelt 202 független vagy de facto ország közül hol számít hivatalos nyelvnek az angol. Az összesítésnél 59 ilyen országot találtak. Nézzük kontinensek szerint, hol boldogulhat könnyedén az, aki beszél angolul.
- Afrika: talán meglepő lehet, de 24 afrikai országban is hivatalos az angol, ezek közül kilencben ez az egyetlen hivatalos nyelv. Az ügyintézés során ezekben mindent el lehet intézni a magabiztos angoltudással.
- Amerika: a kontinensen (Észak, Közép, Dél) 14 országban hivatalos nyelv az angol, a legnagyobb természetesen az Egyesült Államok és Kanada, de ez az alap a karibi szigetországokban is. Érdekesség, hogy az USA szövetségi szinten nem rendelkezik hivatalos nyelvvel, de teljesen egyértelmű, hogy az angol a legfontosabb az országban.
- Ázsia: csak négy helyen, Indiában, Pakisztánban, Szingapúrban és a Fülöp-szigeteken hivatalos az angol. Persze ettől még Indiában rengetegen csak a hindit beszélik, ám az ügyintézésnél az angol is megfelel.
- Európa: az európai országok nemzettudatát jelzi, hogy általában mindenhol a saját nyelvüket használják. Így az angol egyedül az Egyesült Királyságban számít önálló hivatalos nyelvnek, emellett Írországban és Máltán fogadják még el ebben a státuszban.
- Óceánia: könnyű a helyzet, hiszen mind a 14 óceániai országban az angol a hivatalos nyelv. Értelemszerűen ennek a korábbi angol fennhatósághoz van köze.
Nézzünk néhány különleges országot, amelyek a fentiek közé tartoznak: Antigua és Barbuda, Belize, Botswana, Dél-Afrika, Kamerun, Fidzsi, Grenada, Jamaica, Kenya, Malawi, Namíbia, Tonga, Uganda, Új-Zéland, Vanuatu, Zambia, Zimbabwe.
Az utazók nyelvének is nevezik az angolt: mivel a turizmus kiemelt gazdasági ágazat a világban, kevés olyan hely létezik, ahol legalább alapszinten ne beszélnék a helyiek. Ha valaki magabiztosan tud angolul, azt jó eséllyel nem lehet majd „eladni” a turisztikai szempontból meghatározó helyeken.
Mert „angolul tudni kell”
A Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő hírportál az alkalmazhatóság szempontjából vizsgálta a világ nyelveit. Azt nézték meg, melyik a leghasznosabb nyelv hazánkban, természetesen csak a magyar után. Nincs meglepetés: a kutatásuk során az angol végzett az élen. Egy online angol tanfolyam például azoknak lehet hasznos, akik még nem tudják, mit hoz számukra a jövő, és szeretnének felkészülni a munkaerőpiac, valamint a globalizálódó világ kihívásaira.
Az elemzésben úgy fogalmaznak: „angolul tudni kell”. Nincs választás, ez már alapkészség annak, aki a 2020-as Magyarországon szeretne segítség nélkül boldogulni. Fel is sorolják, mikor jöhet jól a nyelv ismerete a hétköznapi életben.
- Ha olyan terméket veszünk, amelyhez csak angol leírás van.
- Ha olyan programot használunk, melyhez nem készült magyar fordítás.
- Ha külföldön szeretnénk nyaralni, és szeretnénk magunkat megértetni.
Ez az a felsorolás, amelyet holnap reggelig lehetne folytatni. Azt is hozzáteszik: az angol kiválóan alkalmas arra, hogy első tanult nyelv legyen. Ennek az az oka, hogy a nyelv a tanulás kezdetén aránylag könnyű, a kommunikáció már az alapismeretek megszerzése, néhány mondatszerkezet megismerése után eredményes lehet. Persze ez később változik, nehezedik, hiszen az angol elsajátítása sem gyerekjáték, viszont az első benyomás pozitív, sikerélménnyel jár a folyamat kezdete, amely erőt, kitartást adhat a folytatáshoz.
Szintén hatalmas előny, hogy mivel százmilliók számára az angol csupán második nyelv, a kommunikáció során sokkal toleránsabbak az emberek. Nem jelent katasztrófát egy nyelvtani hiba, vagy éppen az akcentus, mindkét fél a másik megértésére törekszik majd.
Ahhoz, hogy a kommunikáció, az információátadás eredményes legyen, a legfontosabb a kapcsolatfelvétel, a közös nevező megtalálása, ehhez pedig olykor már az alapszintű angolnyelv-tudás is elegendő lehet. Ezért javasolják a szakemberek, hogy az első megszerzett idegen nyelv az angol legyen.
Angolul „minden is” elérhető
Ha érzeted már azt, hogy bármilyen témában keresgélsz az interneten, biztosan találsz hozzá angol nyelvű forrást, eláruljuk: igazad volt! Angolul a mai divatos kifejezéssel élve „minden is” elérhető, találni aktuális olvasnivalót, friss információkat, kutatásokat, híreket. A világ legfontosabb eseményei ezen a nyelven jelennek meg először, sok esetben napokkal hamarabb, mint azt a magyar nyelvű források feldolgozzák.
Hamarabb elérhetők így a bestsellerek a könyvpiacon, ahogyan a legjobb mozifilmek is legtöbbször angolul kerülnek kiadásra. Hónapok telhetnek el például egy magyar szinkron megjelenéséig, míg angolul azonnal elérhetőek ezek. Nem csoda, ha a mindennapi életünkbe is rendszeresen beszivárog az angol nyelv ismerete, annak kiemelt szerepe.
Javul a magyar helyzet, de lehetne jobb
Minden évben készül arról internetes felmérés, hogy a világ országaiban milyen szinten beszélnek angolul ott, ahol nem ez a hivatalos nyelv. A vállalkozók honlapja, a Növekedés.hu számolt be ennek a legfrissebb eredményeiről még 2019 legvégén. A harmincas rangsorban Magyarország a középmezőnyben, a tizenötödik helyen került besorolásra, ez javulást jelent a korábbi évek eredményeihez képest.
Az élen a hollandok állnak, majd a skandináv országok következnek Svédország, Norvégia, Dánia sorrendben. Ausztria a nyolcadik, Németország a tizedik, de előttünk vannak a lengyelek és a horvátok is, előbbi a tizenegyedik, utóbbi a tizennegyedik. Mögénk sorolták a tizenhatodik románokat, meglepetésre a tizenkilencedik svájciakat, a huszonharmadik cseheket, a huszonötödik szlovákokat, míg a lista harmincadik helyére Costa Rica került.
Lesz haszna a befektetett energiának
Alaposan megvizsgálta a Magyarországon leghasznosabb, legjövedelmezőbb idegen nyelvek szerepét a Piac&Profit online magazin is. Azt nézték meg, hogy felnőtt fejjel melyik nyelv tanulásának érdemes a leginkább nekikezdeni, hogy később hasznot is lássunk a befektetett energiáért cserébe. Az első helyen náluk is az angol végzett, kiemelve, hogy sokak számára éppen a nyelvtudás hiánya áll az álmok útjában.
A lap az Eurobarometer 2015-ös felmérését idézi, amely szerint csak minden ötödik magyar képes beszélgetni angolul, ráadásul közülük negyven százalék csupán az alapvető társalgási szituációkban boldogul. Szintén beszédes adat, hogy a lakosság mindössze 12 százaléka érti meg az angol nyelvű híreket az interneten vagy a tévében. A kutatásuk szerint a vállalati szektor alkalmazottait adó, 35 és 54 év közötti korosztályban még rosszabb a helyzet. Ez a hiányosság a karrierépítés gátja lehet, különösen, ha olyan népszerű szakterületeken dolgozik valaki, ahol elengedhetetlen az angolnyelv-tudás: ilyen lehet az informatikus, a mérnöki és a logisztikai pálya.
Összegzés
A fentiek alapján két fontos megállapítást biztosan tehetünk. Az egyik, hogy az angol a világ első számú nyelve: összességében ezt beszélik a legtöbben, ezen zajlik a globalizált világ eszmecseréje, az üzleti élet, angolul jelenik meg a legfontosabb hírek, a legújabb mozifilmek, zeneszámok többsége. Aki tehát nem rendelkezik kommunikációképes, beszédközpontú angolnyelv-tudással, jelentős hátrányba kerül, sok mindenről pedig teljesen le is marad.
A másik észrevételünk, hogy bár vannak biztató jelek, a magyar társadalom a nemzetközi összevetésben a legjobb esetben is csupán a középmezőnyben foglal helyet. Ezzel hátrányban vagyunk, nehezebben boldogulunk a munkaerőpiacon. A Speak! Nyelviskola az ingyenesen elérhető angol szintfelméréssel és az angol nyelvtanfolyamaival azért dolgozik, hogy ez megváltozzon. Hogy Magyarországról is elérhető legyen a külföldi munkaerőpiac, könnyebben váljanak valóra az előléptetések, felhőtlenül teljenek a családi nyaralások, valamint megszülessenek olyan hétköznapi győzelmek, mint például egy turista sikeres útba igazítása.
Már közel ötezer tanulni vágyó magyar választott minket. Csatlakozz hozzájuk!
Gyúrós István
ATP Szövegírás, alapító