Kik szívják meg (legjobban) a kötelező nyelvvizsga rendeletet?

10 ezerrel kevesebb diploma, kirúgott egyetemi tanárok, megszűnő vidéki főiskolák – ez a legrosszabb forgatókönyv 2020-ra, amikortól kötelezővé válik a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez.

Kik járnak a legrosszabbul? Milyen szakok ürülhetnek ki három év múlva? Hol szűnhetnek meg egyetemek és főiskolák? És miért nyírja ki a kötelező nyelvvizsga rendelet Magyarország versenyképességét?

A háttér: 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez

Míg korábban a diploma megszerzését kötötték államilag elfogadott, középfokú nyelvvizsgához, addig három év múlva már a felvételinél kérniük kell a papírt a felsőoktatási intézményeknek.

Vagyis bemeneti követelménnyé válik a középfokú nyelvtudást igazoló papír, ami akár 40%-kal is csökkentheti a felsőoktatásban résztvevő hallgatók, és így a potenciális diplomások számát.

2016-ban ugyanis 10-ből 4 felvételizőnek semmilyen középfokú nyelvvizsgája nem volt, a közoktatásban pedig nem látszanak azok a rendszerszintű változások az idegen-nyelvtanítás területén, amelyek megoldanák a problémát.

A kormány szerint minden oké

Az Indexnek sikerült megszólaltatnia Palkovics László oktatási államtitkárt, aki újságírói kérdésre elmondta, hogy szerinte minden feltétel adott a nyelvvizsga megszerzéséhez.

Az államtitkár szerint a közoktatásban megfelelő óraszámban tanulják a nyelvet a diákok, a pedagógusok felkészültek, a tantervek jók, a szabad tankönyvválasztás pedig biztosítja a módszertani sokszínűséget.

Azt is hozzátette, hogy az egyetemek is indítanak saját nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamokat, és szerinte a kötelező nyelvvizsga rendelet hiányában sok diák a végsőkig halogatná a vizsga (és így a diploma) megszerzését.

Felmerül a kérdés: ha minden szép és jó, akkor miért volt szükség pár évvel ezelőtt több milliárd forint elégetésére az állami diplomamentő programban, és miért rendeltek el nemrég országos szintű kutatást a “nyelvoktatási rendszer problémáinak feltérképezésére“?

Nem tanultak a bukásból

2014-ben legalább 50 000, nyelvvizsga hiányában kiadatlan diploma hevert az egyetemek raktáraiban.

A kormány – észlelve a helyzet tarthatatlanságát – nagyszabású diplomamentésbe kezdett, és több milliárd forintból összebarkácsolt egy szakmailag megkérdőjelezhető programot. A diplomamentőben résztvevő diákok számára ingyenes tanfolyamokat biztosított az állam a programban résztvevő nyelviskolákban, a képzés díját viszont sikertelen vizsga esetén vissza kellett fizetniük a résztvevőknek.

A program pedig annak rendje és módja szerint meg is bukott (az okokról itt írtunk bővebben), hiszen csak minden tízedik érintettnek sikerült kiváltania a diplomáját.

Bár a kormányzat átfogó vizsgálatot indított a nyelvoktatás hazai helyzetének feltérképezésére, és jövőre kész stratégiát ígért a terület fejlesztésére, a kötelező nyelvvizsga rendelet visszavonása egyelőre fel sem merült.

Sőt, ahogy az államtitkár válaszából is kiderült: az oktatási kormányzat szerint minden rendben van.

Kik szívják meg a legjobban?

A 2016-os felvételi időszak számai alapján a leghátrányosabban a levelező tagozatos szakokat fogja érinteni a rendelet. Ide jellemzően munka mellett dolgozó, 10+ éve az iskolapadból kiesett felnőttek járnak, akiknek a nyelvvizsga előzetes teljesítése komoly problémát okozhat.

Jelentősen csökkenthet a költségtérítéses hallgatók száma is, hiszen körükben nem csak az elért pontszám, hanem a nyelvvizsgák száma is alacsonyabb (51%), mint az államilag támogatott szakokon (61%).

Ez a két tényező elsősorban a piaci alapon működő magánegyetemeknek, vagy a költségtérítéses hallgatókra fókuszáló intézményeknek (Kodolányi János Főiskola, Budapesti Metropolitan Egyetem, Edutus Főiskola, Budapesti Gazdasági Egyetem) okozhat komoly fejfájást.

Ha konkrét tudományterületeket és szakokat vizsgálunk, akkor a nyelvvizsga rendelet legnagyobb vesztesei a társadalomtudományi és pedagógiai szakok lesznek.

2016-ban 10-ből nem egész 4 óvodapedagógus és tanító-jelölt rendelkezett nyelvvizsga bizonyítvánnyal, szociálpedagógián ugyanez az arány 31%, informatikus-könyvtárosoknál 26%, míg szociális munka szakon alig 23% (!) volt.

A hatalmas regionális különbségek miatt egyes vidéki főiskolák akár le is húzhatják a rolót a kötelező nyelvvizsga rendelet miatt. (Forrás: Index.hu)

Hidegzuhany a vidéki főiskoláknak

Nem csak egyes szakokon várható jelentős létszámcsökkenés, hanem a nagy területi különbségek miatt, akár a vidéki főiskolák léte is veszélybe kerülhet a rendelet miatt.

Míg Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, addig a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a nyelvvizsgával bekerülő hallgatók aránya.

Így olyan intézmények kerülhetnek a veszélyzónába, mint az Esterházy Károly Főiskola, a Nyugat-Magyarországi, vagy a Nyíregyházi Egyetem.

Ha a következő három évben nem sikerül jelentősen fejleszteni az egyetemek vonzáskörzetében élő diákok nyelvi kompetenciáját és a sikeres nyelvvizsgák számát, „jobb” esetben elbocsátási hullámra, rosszabb esetben akár a megszűnésre is fel kell készülniük az intézményeknek.

Álomgyilkos rendelet

A nyelvvizsga rendelet legnagyobb vesztesei a vidéki általános és középiskolákba járó gyerekek lesznek. Ők azok, akiknek a családjai nem engedhetnek meg maguknak költséges magántanárokat, vagy nyelvtanfolyamokat, a helyi iskola viszont nem biztosít megfelelő színvonalú felkészülést a sikeres nyelvvizsgához.

Székely László ombudsman az intézkedés kihirdetésekor közzétett részletes jelentésében egyértelművé tette, hogy amíg az iskolai nyelvoktatás helyzete nem javul, addig a nyelvvizsga megkövetelése rendszerszintű visszásságokat okoz, és sérti az oktatáshoz való jogot.

Érdemben eddig egyetlen kormányzati szereplő sem reagált az ombudsman felvetéseire, pedig itt van a problémakutya elásva.

Ha a nyelvvizsga kötelezővé tételéhez hozzáadjuk a tankötelezettségi korhatár 16 évre való leszállítását, a gimnáziumok és a szakképzési rendszer átszervezését, akkor könnyen belátható, hogy a rendelet nehéz sorsú, de tehetséges vidéki gyerekek tíz- és százezerei elől zárhatja el a diploma megszerzésének lehetőségét.

Kevesebb diploma = alacsony versenyképesség

A kormányzatnak egy dologban igaza van: a 21. században, legalább középfokú nyelvtudás nélkül, egyetemet végzett emberek nem fognak tudni helytállni a munkaerőpiacon.

Sőt, továbbmegyek: egy szakmunkás bizonyítvánnyal, érettségivel, vagy felsőfokú szakképesítéssel rendelkező ember sem, vagy legalábbis nem a képességeinek és lehetőségeinek megfelelően.

A nyelvtudás alap, és nem csupán műveltségi, hanem versenyképességi kérdés is. Akárcsak a kiadott diplomák száma.

A World Economic Forum éves versenyképességi rangsorában Magyarország évről évre egyre hátrébb kerül, a 2016-os számok alapján pedig nem csak a régiónk, hanem az egész EU legkevésbé versenyképes oktatási rendszerét tudhatjuk magunkénak.

Ennek a felsőfoktatás relatív alacsony képzési színvonala mellett az is oka, hogy 2011 óta folyamatosan csökken a hallgatói létszám, és egyre kevesebb diplomát adnak ki az intézmények.

Adjuk hozzá a képlethez azt a tényt is, hogy az oktatás évtizedekre határozza meg egy ország gazdasági teljesítményének alakulását, és talán a „minden oké” helyzetértékelés helyett érdemes lenne a valódi megoldáson gondolkodni.

A nyelvvizsga kötelezővé tétele nem megoldás

Ez a rendelet nem csak súlyosan igazságtalan a nehezebb sorsú, elsősorban vidéken élő gyerekekkel szemben, hanem súlyos nemzetgazdasági problémákat okoz, mivel már középtávon rombolja Magyarország versenyképességét.

Miközben helyes cél a magyarok nyelvtudásának fejlesztése (furcsa is lenne, ha nyelviskolaként nem üdvözölnénk minden ebbe az irányba mutató szándékot), nem ülhetünk fordítva a lovon.

Nem a nyelvvizsga kötelezővé tétele, hanem a nyelvoktatás rendszerszintű reformja, a pedagógusképzés átalakítása, a tantervek felülvizsgálata, a módszertani megújulás lehet a változás záloga.

Ráadásul tény, hogy a nyelvvizsga és a nyelvtudás közé sem lehet egyenlőségjelet tenni – ezért van az, hogy a munkáltatók nem a papír, hanem a tudáshiány miatt küldik folyamatosan a vészjelzéseket a kormányzat felé.

Bízunk benne, hogy a kormány által elrendelt országos vizsgálat eredményei alapján az illetékesek a probléma mélyére ásnak, és a tüneti kezelés helyett a probléma gyökerét szüntetik meg.

Addig mi tesszük a dolgunkat, és a létező legtöbb embert fogjuk megtanítani angolul beszélni, vagy éppen sikeres nyelvvizsgához hozzásegíteni.

Mert a jogszabályok fölött nincs hatalmunk. Abban viszont neked is segíthetünk, hogy nyugodtan várd a 2020-as felvételit, vagy hogy végre a kezedben tarthasd a diplomádat, amiért keményen megdolgoztál. Klikk a narancssárga gombra, ha jól jönne hozzá egy kis segítség:

banner_button

 

A cikk megírásának alapjául az Index.hu összefoglalója szolgált.

Share This