Nyelvvizsga buldózer: téged is letarol?

Amiről eddig is tudtunk: 2020-tól a felsőoktatásba már csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.

Amiről tegnap óta tudunk: Székely László, az alapvető jogok biztosa szerint a kormány kellő előkészítés nélkül tette kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételikhez.

Amiről még nem tudunk: milyen következményei lesznek az Indexen tegnap megjelent ombdusmani állásfoglalásnak? Teljesen visszavonja, esetleg módosítja a kormány a korábbi jogszabályt, vagy megállíthatatlanul dübörög tovább a nyelvvizsga buldózer?

Ez a kormány célja a nyelvvizsga kötelezővé tételével

2015 márciusában mi is megírtuk, hogy az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) azt tervezi, hogy a felsőoktatásba már csak olyan diákokat vegyenek fel, akiknek van középfokú nyelvvizsgája.

Tavaly decemberben pedig egyértelművé vált, hogy a kormány nem csak fontolgatja, hanem be is vezeti az új jogszabályt.

A legfontosabb változás, hogy míg korábban a bejutásnak nem, csak a diploma megszerzésének volt feltétele az államilag elismert, komplex, középfokú nyelvvizsga bizonyítvány, addig 2020-tól bemeneti követelménnyé válik a B2 szintű nyelvvizsga.

Logikus, hogy a kormány kezdeni akar valamit a témával, mert több mint 50 000 (!) diploma áll az egyetemek és főiskolák raktáraiban, amit a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudnak kiadni az intézmények.

A beragadt diplomák kimenekítésére, 2014-ben elindított, állami diplomamentő program pedig zátonyra futott. A 2 milliárd forintnyi közpénzt felemésztő mentőakció segítségével, 2016 végéig csak minden 10. érintett menekült ki a nyelvvizsga-csapdából.

45 000 ember pedig továbbra sem jut hozzá a végzettségét igazoló papírhoz, ami nem csak az érintetteknek, hanem az egész nemzetgazdaságnak is komoly károkat okoz.

(A diplomamentő program bukásának okairól ebben a cikkben írtunk hosszabban.)

Akkor mi a baj a nyelvvizsga-rendelettel?

Székely László vizsgálata szerint az új követelmények meghatározása során a kormányzat:

  • nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét;
  • nem biztosította a szükséges felkészülési időt;
  • és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Az ombdusman szerint rendszerszintű problémát okoz, és sérti az oktatáshoz való jogot, ha a kormány nem biztosítja a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételeit – miközben elvárja a diákoktól a nyelvvizsga teljesítését.

Azt pedig Székely László jelentése nélkül is tudjuk, szülőként pedig tapasztaljuk is, hogy a közoktatás ma nem képes megtanítani angolul (vagy más idegen nyelven) a diákokat.

Leegyszerűsítve az állam most hivatalos pecsétet üt arra a megszokott gyakorlatra, hogy csak a tehetősebb szülők gyerekei tanulhatnak tovább az egyetemeken, akik meg tudják oldani az iskolán kívüli felkészülést (magántanár, nyelvtanfolyam).

Ez nem helyes.

Egyetlen gyerektől sem vehetjük el a tanulástól való jogot. Nem csak elvi és lelkiismereti okokból ellenzünk minden ilyen korlátozást, hanem a józan ész nevében is.

Mert 2017-ben nem képzelhető el egy sikeres és boldog ország, egy sikeres, kreatív, gondolkodó embereket képző oktatási rendszer nélkül.

Ne a nyelvvizsgáról szóljon, hanem a nyelvtudásról

Az ombudsmani jelentés azt javasolja Balog Zoltán miniszternek, hogy tolják ki a rendelet bevezetését, és a kormányzat erőteljesebben fejlessze az iskolai idegennyelv-oktatást.

Minden tiszteletünk Székely Lászlóé, a jelentés által feltárt visszásságokkal, és a közoktatás fejlesztésével is egyetértünk, de ennél tovább kell lépnünk.

Meg kell szüntetni a magyar idegennyelv-oktatás nyelvvizsga központúságát. Mert a probléma részben maga a nyelvvizsga intézménye.

A 2020-tól életbe lépő szabályozás előtt is túlságosan nyelvvizsga-orientált volt a magyar oktatási rendszer. Ez a túlzott papír-kultusz vezetett oda, hogy a nyelvtanulók jelentős része nem angolul (vagy németül, franciául, olaszul stb.) akar megtanulni, hanem nyelvvizsgázni.

A nyelvvizsga-centrikus oktatási rendszer:

Eljutottunk ahhoz az abszurd helyzethez, hogy fontosabb lett a tudást igazoló papír, mint maga a tudás.

Hogy egy angol nyelviskola előbb indít nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot, mint sima nyelvtanfolyamot.

Hogy egyes helyeken kifinomult vizsgatechnikákat és fogásokat tanítanak szavak, kifejezések és mondatok helyett.

Miközben a nyelvvizsga ideális esetben a magabiztos nyelvtudás lakmuszpapírja kellene, hogy legyen – nem a szakmai előmenetel, magasabb fizetés, vagy a diploma megszerzésének feltétele.

Ez a jövő: nyelvtudásközpontú iskolarendszer, gyakorlatias tanulás

Az elméleti, hagyományos, tankönyvalapú nyelvtanítási módszerek, és a nyelvvizsga hajszolása együttesen passzív nyelvtanulók egész generációját termelte ki.

Olyan embereket, akik akár 1700-2000 órát is letanultak, mégsem tudnak elintézni egy netes szobafoglalást, vagy éttermi rendelést angolul.

Egyszóval nem a nyelvvizsga megfelelő helyén kell vitatkozni, hanem le kell hozni az oktatási rendszert a nyelvvizsga-függőségről.

Ezt a 3 lépést kellene megtenni, hogy a most felnövő nemzedék ne gyalogoljon bele a nyelvvizsga katasztrófába:

  1. Át kell hangszerelni az oktatási rendszert: nem nyelvvizsgázni, hanem angolul beszélni kell megtanítani az embereket.
  2. El kell felejteni a magyarázós, elméletközpontú nyelvtanítást, és gyakorlatias, azonnal használható tudást kell a diákok kezébe adni.
  3. Passzív nyelvtanulók helyett aktív nyelvhasználókat kell képezni, akik kisujjból kirázzák a nyelvvizsgát, ha kell.

A papír megszerzése részcél.

Fontos részcél, de csak egy állomás a nyelvtanulás útján.

A valódi cél az aktív, magabiztos és kommunikációképes nyelvtudás elérése, ami valódi készségek (írás, olvasás, beszéd, hallás utáni szövegértés) és kompetenciák (nyelvhasználat) fejlesztését igényli.

Ha nem nyelvvizsgázni, hanem angolul beszélni szeretnél megtanulni, akkor próbáld ki 100% beszéd, 0% könyv módszerünket. Kerüld ki a buldózert, és menekülj ki a nyelvvizsga-csapdából úgy, hogy nem csak papírod van róla, hanem valóban tudsz is angolul.

 

Első lépésben jelentkezz ingyenes szintfelmérőnkre, és próbáld ki a módszert, amivel már több mint 2500 diákot tanítottunk meg angolul beszélni:

  

banner_button

Share This